Újonnan előkerült fényképek MLK Jr.-ról a New York-i rendőrség mélyreható megfigyeléseiről árulkodnak
Joshua Clark Davis, a Baltimore Egyetem történésze egy különleges archívumot kutatva bukkant rá olyan fényképekre, amelyek Dr. Martin Luther King Jr.-t és kíséretét ábrázolják New York Városházája előtt – ám...
A fotók 1964. december 17-én készültek, néhány nappal azután, hogy King elnyerte a Nobel-békedíjat. Aznap Robert F. Wagner Jr., New York akkori polgármestere ünnepélyesen fogadta Kinget, mintha államfő lenne, majd átadta neki a város legmagasabb kitüntetését, méltatva a civil jogi vezetőt, aki „nagy győzelem után tért haza”.
Ám a képek hátterében a valóság sokkal árnyaltabb. Ezek ugyanis az NYPD egykori politikai hírszerzési egység, a Különleges Szolgálatok és Nyomozások Ügynökségének (Bureau of Special Services and Investigations) aktáiból származó fotók, amelyek a rendőrség rejtett megfigyeléseit bizonyítják.
A fotókon King és kísérete látható – például Coretta Scott King, a felesége, édesanyja Alberta Williams King és a tanácsadó Bayard Rustin –, ám egyetlen személy sem néz a kamerába, szinte mintha nem is tudnának róla, hogy megfigyelik őket. Ez a titkos megfigyelés súlyos ellentétben áll a hivatalos üdvözléssel.
Ez az ellentmondás megvilágítja az NYPD és az FBI közötti sokszor feszültséggel terhelt viszonyt. Miközben a polgármester nyilvánosan dicsérte Kinget, az FBI igazgatója, J. Edgar Hoover, egy hónappal korábban keményen bírálta, hazugsággal vádolva a polgárjogi mozgalom vezetőjét, ezáltal aláásva tekintélyét a rendőrségnél. Az NYPD mégis inkább az FBI vezetőjét tekintette példaképének, nem pedig a polgármester dicsérő szavát.
A megfigyelések nem csak Kingre korlátozódtak. Az 1960-as évek polgárjogi mozgalmának több aktivistáját is rendszeresen kémlelték, beleértve a washingtoni menet résztvevőit is, mintha már akkor az FBI COINTELPRO programját – amely 1967-ben indult – helyi rendőri kezdeményezések egészítették volna ki.
A helyi rendőrség gyakran használt megtévesztést és direkt szabotázst is, például beszivárgó ügynököket küldve, akik provokációkba bonyolódtak. Egy ilyen esetben egy besúgó által irányított merényletféle bohóckodás célpontja lett a Szabadság-szobor, ami mögött valójában az aktivisták lejáratása állt.
Ez a módszer nem múlt el nyomtalanul: napjainkban is megfigyelnek és zaklatnak igazságot követelő mozgalmakat szerte az országban, sőt, a New York-i rendőrség titkos egysége még mindig jelen van a tüntetéseken.
A történet jól mutatja, hogy a politikai célú megfigyelések nem csupán múltbeli események, hanem élő és ma is alkalmazott eszközök. Az aktív tiltakozók elleni fellépés és a gyűlöletszavak kifogás nélkül továbbra is engedélyt adnak az állami szerveknek ezekre a lépésekre.
Míg az ország vezetői nyílt szavakkal aláássák a mozgalmak hitelét, a helyi rendőrség csendesen felügyeli és terheli meg azokat, akik a változásért küzdenek – és ennek eredményei akár börtönbüntetésig is vezethetnek. Az ilyen politikai megfigyelések újra és újra arra figyelmeztetnek minket, hogy a félelem vezérelte hatalommal mindig számolnunk kell, ha az igazságot és az egyenlőséget keressük.
Forrás: https://theintercept.com
Eredeti cikk olvasása