Miért hirdetett „vörös kódot” Sam Altman az OpenAI-nál

Az elmúlt hetekben az egyik legnagyobb figyelmet kapó startup ijesztő jeleket adott magáról. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója egy belső körlevélben arra figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban „kemény időszakokra” kell számítaniuk. Nemrégiben ugyanekkora felszólítással, egy „vörös kód” szintű erőfeszítés bevezetésével bízta meg a csapatot, hogy a vállalat legnépszerűbb termékén, a ChatGPT-n javítsanak, illetve a mögöttes mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére fókuszáljanak. Korábban az OpenAI kényelmes vezető volt nemcsak a piaci részesedésben, hanem az általános mesterséges intelligencia képességek terén is. Ma viszont már attól tartanak, hogy gyors, kisebb frissítésekkel, például a Google, az Anthropic vagy az xAI versenytársaival szemben tarthassák fenn versenyképességüket.

Nem egészen hat hónappal ezelőtt Altman még a „gyengéd szingularitásról” blogolt, azt állítva, hogy „túljutottunk az eseményhorizonton”, hogy „a felszállás megkezdődött”, és hogy az emberiség „közel áll a digitális szuperintelligencia megalkotásához”. Mi történt azóta? A legfontosabb válasz: a Google. Altman „vibrációkról” szóló körlevelének fő kiváltó oka a Google Gemini 3 modelljének piacra dobása volt, amely számos fontos mérőszámban felülmúlta az OpenAI legújabb modelljeit. Emellett a Google új képgenerátora is sokkal fejlettebbnek bizonyult minden piaci versenytársnál, és ez növekedést hozott a havi több mint 650 milliós felhasználói bázisukban – habár a Google többféle próbálkozása a Gemini modellek integrálására a meglévő termékeikbe kissé árnyalja ezt a számot.

Az is hozzájárul a kihíváshoz, hogy a Google belső chipfejlesztési projektjei jól haladnak, így valószínűleg 2025 végére az OpenAI már nem vezeti a mesterséges intelligencia versenyt. ChatGPT megjelenése óta két dolog adott lendületet az OpenAI-nak és titokzatosságot a vállalkozásnak: egyrészt, hogy valódi, aktív felhasználók hada használta a terméket – szemben sok más versenytárssal –, másrészt pedig, hogy modellteik generációkkal előrébb jártak a többiekéhez képest. Ma azonban egyik állítás sem állja meg teljesen a helyét. A Google előretörése mellett több külső elemző cég is csökkenő ChatGPT-használatról számol be, így az OpenAI elkerülhetetlenség narratívája, amely korábban alapvető cégtörténetté vált, lassan szétesik.

Ez az oka annak, hogy az OpenAI egyetemes „vörös kódos” riasztást adott ki.

Az elmúlt két hétben a Gemini piacra dobását követően a ChatGPT napi egyedi aktív felhasználóinak 7 napos átlaga 6%-kal csökkent.

De nemcsak a Google az, ami nyomást helyez az OpenAI-ra. Más tényezők is vannak, amelyek átmenetileg fájóak lehetnek az AI-boom ikonikus szereplőjének. Noha Google új modelljei a legmodernebbek, a vezető kutatólaborok, például az Anthropic és az xAI is szorosan követik egymást, az eredmények pedig gyorsan változó presztízsűvé válnak. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az OpenAI-nak ma több komoly versenytársa van, mint két évvel ezelőtt, és akkor még nem is szóltunk a kínai nyílt forráskódú modellek térnyeréséről, amelyek olcsóbban használhatók, erősen testreszabhatók, és az NBC szerint már elég erősek számos potenciális OpenAI ügyfél kiszolgálására is.

A nyílt forráskódú modellek évek óta igyekeznek felzárkózni az éllovas technológiákhoz, de csak mostanában kezdenek versenyképes mérőszámokat produkálni. Ebben a hónapban például a kínai DeepSeek olyan hatékony modellt mutatott be, amely korábban összeomlasztotta az amerikai piacokat – egy frissítésük szerint már felveszik a versenyt a Google és az OpenAI legújabb modelljeivel, noha sokkal kevésbé fejlett hardveren tanultak. Egy hónappal ezelőtt a szintén kínai Moonshot AI jelentette be hasonló eredményeit, melyeket független vizsgálatok is megerősítettek.

Függetlenül attól, hogy mesterséges intelligencia buborékról beszélünk-e, vagy hogy, ahogyan az OpenAI egyik korábbi alapítója, Ilya Sutskever fogalmazott nemrég, a nagy nyelvi modellek „skálázódási” korszakának vége közeleg, a helyzet az OpenAI számára leegyszerűsítve egy: könnyen lekerülhetnek a trónról és válhatnak egy újabb, közönséges nagyvállalattá.

Mint az AI eszközök is, egyes cégek varázslatosnak tűnnek, hitet és csodálatot ébresztenek befektetőkben és a nagyközönségben, ami lehetővé teszi, hogy például negyedévente 12 milliárd dollárt égetjenek el, miközben a profitabilitás kérdését megpróbálják kitolni a 2030-as évekre. Egy olyan profittal bíró Google-nek, amely már most számos bevételi lehetőséget lát a nyelvi modellekben, egy ilyen AI-normalizációs folyamat maximum egy kisebb zsengét vagy részvényárfolyam-csökkenést jelent csupán. Az OpenAI viszont, amely több százmilliárd dollárnyi spekulatív és egyre bonyolultabb, egymásra épülő üzleti megállapodásokban érdekelt, számára a „kemény időszakok” könnyen komolyabb bajok előjelévé válhatnak.